2011. december 20.

Balla D. Károly

HULLIK

a késztetésben nem látod a véget
csak feltolul és elmúlik a vágy
egy perced sincs hogy kőbe jelet égess
már fáradt éjek csendje hullik rád

a hallgatásnak nincsen ékes magva
és indulatból sem nyitod a szád
már semmi kedved éltető haragra
hagyod hogy hulljon rád a sanda vád

és nem riaszt már elmúlás, enyészet
az álmaidban holt anyád bolyong
meguntad rég a rád szabott egészet
egedről porba hull a holdkorong


Megjelent két másik versemmel együtt: Bárka, 2011/6.

több vers

 

2011/12/20 · Kategória: Vers · Címke:  
    

1 hozzászólás ehhez: “Fáradt éjek csendje”

  1. Kovács Éva
    ekkor: 2011/12/20 18:56

    Holt anyád bolyong a régi házban, mig
    csöndben széthullik a hold, tört szobrok közt
    bolyongsz észrevélen,Élőn, de álmodón
    Mint régi múzeumban,…

Ide várom a hozzászólásokat: