Fáradt éjek csendje

Balla D. Károly

HULLIK

a késztetésben nem látod a véget
csak feltolul és elmúlik a vágy
egy perced sincs hogy kőbe jelet égess
már fáradt éjek csendje hullik rád

a hallgatásnak nincsen ékes magva
és indulatból sem nyitod a szád
már semmi kedved éltető haragra
hagyod hogy hulljon rád a sanda vád

és nem riaszt már elmúlás, enyészet
az álmaidban holt anyád bolyong
meguntad rég a rád szabott egészet
egedről porba hull a holdkorong


Megjelent két másik versemmel együtt: Bárka, 2011/6.

több vers

 

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Kovács Éva mondta:

    Holt anyád bolyong a régi házban, mig
    csöndben széthullik a hold, tört szobrok közt
    bolyongsz észrevélen,Élőn, de álmodón
    Mint régi múzeumban,…

Vélemény, hozzászólás?