A salemi boszorkányok

Töredelmesen bevallom, nem igazán vonzódom a kosztümös történelmi filmekhez, a közelmúlt és a jelen, no meg a fikció sokkal jobban érdekel a régmúlt historikus megközelítésénél irodalomban és filmvásznon egyaránt. A tegnapi film mégis két órányi zavartalan élményt nyújtott. Arthur Miller azonos című saját drámájából írta A salemi boszorkányok forgatókönyvét (angol címe The Crucible [Tűzpróba], 1996, rendezte Nicholas Hytner). A történet 1692-ben játszódik Új-Angliában, szereplői észak-amerikai angol telepesek. Massachussets állam Salem nevű településén a puritán életmódra kényszerített fiatal lányok elfojtott érzékisége sajátos módon tör felszínre. Játékos szerelem-varázslásaikat a számonkérés súlya alatt megszállottságnak hazudják, megnevezik ördöggel cimboráló megrontóikat, akiket a bíróság perbe fog, szabályos boszorkányüldözés kezdődik. A film szépen építkezik, jól osztja be a feszültséget, arányosan hat az érzelmeinkre és mind a babonaságot, mind az ármánykodást, mind a vallási túlbuzgóságot elítélő józan eszünkre. Kulcsproblémaként azonban (számomra) mégsem az jelent meg, hogy ezekhez a fogalmakhoz viszonyuljak. A koncepciós pereknek ebben a háromszáz éves előképében inkább az az erkölcsi kelepce késztetett elgondolkodásra (talán önvizsgálatra is), amelybe a megvádolt ártatlanok kerültek: ha bűnösnek vallják magukat (azaz beismerik, hogy az ördöggel cimboráltak), akkor meghagyják életüket, ha azonban tagadják el sem követett bűnüket, akkor felakasztják őket.

Az interpretáció persze nem kerülhette el az amerikai filmek egy-két típushibáját sem (kis szájbarágás, kevéske hatásvadászat), egészében azonban színvonalas színészi játékra és kitűnő párbeszédekre alapozott művészi produkciónak gondolom. Külön dicséretet érdemel a magyar szinkron: Miller drámaírói nagysága minden bizonnyal azért talál utat a magyar fülek felé is, mert a szinkron Hubay Miklós drámafordításának a felhasználásával készült.

Az amerikai szerző darabjának létezik egy sokkal korábbi, 1957-es francia-német filmes feldolgozása is (Les sorcieres de Salem, rendezte Raymond Rouleau). Ezek után erre is kíváncsi lennék, már csak azért is, mert Simone Signoret és Yves Montand játszik benne, a forgatókönyvet pedig nem kisebb nagyság írta, mint Jean-Paul Sartre.


A salemi boszorkányok (The Crucible), 1996. Rendező: Nicholas Hytner, író: Arthur Asher Miller, forgatókönyv: Arthur Asher Miller, zene: zeneszerző: George Fenton, kép: operatőr: Andrew Dunn. Szereplők: Daniel Day-Lewis (John Proctor), Winona Ryder (Abigail “Abby” Williams), Rob Campbell (Hale)
(Visited 7 times, 1 visits today)
FacebookBlogger PostWordPressLinkedIn

Válassz hozzászólási formát!

Loading Facebook Comments ...

Leave a comment

Véletlen poszt

A hamisító halála

Nyereségvágy okozta az ungvári költő, Balla D. Károly halálát. Az ismert kárpátaljai alkotó azt tervezte, hogy avarkori pénzérméket (úgynevezett pirézeket) hamisít, s ezeket majd jó áron eladja a lakhelye közelében székelő megyei helytörténeti múzeumnak. E célból, hogy jó minőségű nyersanyaghoz jusson, megolvasztotta a József Attila-díjához kapott plakettet, ám mielőtt az öntőformákba csorgatta volna a folyékony rezet, elejtette az olvasztótégelyt. A sárga fém a titkos műhely homokkal felszórt padlójára löttyent és ott teljesen váratlanul Nagy Zoltán Mihály, az ugyancsak ismert kárpátaljai író arcvonásait vette fel. A látvány annyira megdöbbentette Ballát, hogy a megrázkódtatást nem élte túl: szívéhez kapott és holtan rogyott olvasztásra váró egyéb díjainak plakettjei közé. » tovább

FacebookBlogger PostWordPressLinkedIn

Almodóvar: Beszélj hozzá

Almodóvar: Beszélj hozzá

Nem vagyok az a könnyen meghatódós fajta, sőt, ha észreveszem, hogy meg akarnak hatni, el akarnak érzékenyíteni, akkor zsigerből ellenáll a cinikus énem – de ez a film mélyen megérintett (Beszélj hozzá!, Hable con ella, rendezte: Pedro Almodóvar, 2002). Azt hiszem, azzal ért el ilyen erős hatást nálam, hogy valami egészen sajátos módon keveredik benne a vaskos életszerűség és a művészi lebegtetés. Ócska közhelyek keverednek lehelet-finom metaforákkal, az otromba valóság behatol a poézisbe (szinte úgy, mint ahogy a töppedt szerető a női nemi szervbe a némafilm-betétben), a művészet absztraháltsága pedig belengi, átszellemíti az életszituációkat. Éppen a legelvontabb és legkevésbé verbális > tovább

FacebookBlogger PostWordPressLinkedIn

Kövess:

Látogatók, oldalnyitások az elmúlt 30 nap alatt
United States 767 943
Hungary 541 1377
Ukraine 277 1317
India 33 36
Germany 25 75
Romania 22 53
Netherlands 20 27
Slovakia 17 44
Russia 17 42
Israel 16 18
Serbia 12 24
Brazil 12 13
Austria 11 22
France 10 19
China 10 11
United Kingdom 9 12
Indonesia 8 21
Kenya 6 7
Japan 5 8
Total Visits: 1869
Total Pageviews: 4152
Powered By PepLamb.com

A blog leírása

BDK BLOG - Balla D. Károly a legaktívabb posztumusz író. Webnaplójában piréz jegyzetek sorakoznak az irodalom és a művészet, a közélet és politika tájáról. Lakhelye: Ungvár - Kárpátalja. | BDK az irodalom művelése és az aktív internetes jelenlét (blogok, Facebook,Twitter, Google+ ...) mellett jelenleg éppen asszociációs játékok feladványainak a készítésével és kreatív keresőoptimalizálással is, amolyan SEO-szaki a honlap optimalizálás, a Google-helyezés javítása és a linképítés területén. A blog 2010 óta működik.

Feliratkozás