Kertész Ákos hétszer

1. Elsősorban persze azért kínos az ügy, mert a jelentős magyar író olyan megfogalmazásra ragadtatta magát, amelyet nem lehet mentegetni. Erre a mondatra: A magyar genetikusan alattvaló – nincs mentség, bárhogy is csűrjük vagy csavarjuk, hiába szépítjük a helyzetet a kontextusra való hivatkozással, az írói munkásságba helyezéssel, szólásszabadsággal, történelmi tapasztalattal és személyes keserűséggel,  értelmezési kísérletekkel. Elvi szempontból a Kertészé bizony nem különbözik  A cigányok genetikusan tolvajok, A zsidók genetikusan büdösek típusú mondatoktól. Ezek rasszista kijelentések. Aki mást mond, mellébeszél.

2. A kínosság második oka, hogy a mondatot és a hozzá tartozó gondolatsort olyan személy vetette papírra és tétette nyilvánossá, aki egyrészt jelentős magyar író, másrészt baloldali gondolkodású értelmiségi, harmadrészt zsidó származású. Mindhárom körülmény külön dimenziókat nyit a mondat és mondója megítélésében – és sajnos egyiket sem tekinthetjük mentő körülménynek. Inkább terhelő mindegyik, mert az első az írótársadalomra, a másik a magyar baloldalra vet árnyékot, a harmadik pedig alapot adhat olyanfajta okoskodásra, hogy lám, a magyar zsidók mégsem magyarok, valójában lenézik a magyarokat – ráadásul faji alapon.

3. Kínos az eset azért is, mert a magyar radikális jobboldal azonnal lecsapta a magas labdát. Természetesen az ítélkezésre – saját magatartásukat ismerve – szemernyi erkölcsi alapjuk sincsen, köreikben sokkal élesebb, gyűlöletkeltőbb kijelentések hangzanak el nap mint nap (gyakorlatilag következmények nélkül). Mégis: mostani acsarkodásuk arra a gondolatra is rámutathat, hogy a rasszista megnyilvánulások nem kizárólag az ő eszmei közegükből erednek. Felháborodásuk voltaképp arra tett kísérlet, hogy Kertész Ákost (és rajta keresztül a „nemzetáruló” magyar írókat, továbbá a baloldali gondolkodókat és a magyar zsidóság egészét) maguk mellé rántsák abba a sárba, amelyben oly szívesen dagonyáznak. Ez sokkal veszélyesebb manőver, mint a „sima” cigányozás és zsidózás, mert utóbbi éppen a „magyarozás” ellenében nyerhet szélesebb körökben látszólagos jogosultságot. Nagy kár, hogy ehhez az alapot egy antirasszizmusáról ismert író szolgáltatta.

4. Kertészt megvédte a nyílt levelét közlő Amerikai Népszava (nyilatkozatban és a főszerkesztő hosszú – egyébként a igen sok igazságot tartalmazó – írásában). A gesztus érthető, de nem szerencsés. A levél mellé is (ha már nem túl bölcsen publikálása mellett döntöttek) inkább egy distinkciót jelző szerkesztőségi jegyzet illett volna. Így azonban az író melletti harcos kiállással az egyéni vélemény kollektív ráerősítést kap. Lándzsát tört Kertész mellett a magyar politikai baloldal pártja is. A mundér becsületének ilyenfajta védelmezése egyfelől szintén érthető, kelthet akár elismerést is, másfelől azonban ezúttal a menthetetlen mentegetik, ami többek között azért is baj, mert ha legközelebb a jobboldalon elhangzó uszító kijelentések ellen lépnek fel ebben a pártban, akkor az már sokkal hiteltelenebb lesz, s rájuk süthető a vád, hogy a rasszista kijelentéseket kétféle mércével mérik.

5. Kertész Ákos nem kért bocsánatot, és azt sem jelentette ki, hogy esetleg mégsem úgy értette azt, amit leírt. Eszerint álláspontját fenntartja. Emiatt nehéz – vagy lehetetlen – lesz megszabadulnia a magyargyűlölő címkétől. Rontja helyzetét az is, amivel érvelt, tudniillik, hogy levelét az Amerikai Népszavának írta, így itthon ezt nem kérhetik rajta számon. Ez igencsak kétes értékű kibúvó.

6. És természetesen roppant kínos az ügy azért is, mert a liberális gondolkodású magyar értelmiség láthatóan vonakodik elhatárolódni. Vonakodik, mert pontosan látja azokat a társadalmi-politikai jelenségeket, amelyek Kertészt levele megírására késztették. Értik a keserűségét, s mélyen elítélik azt a magatartást, amely ellen az író kemény szavakkal fellépett. Ez a vonakodás e szempontból szintén érthető, s bár kínosnak látszik, valószínűleg az sem lenne sokkal elfogadhatóbb, ha tömegesen és látványosan mindenki hátat fordítana Kertésznek, mert akkor a rasszista mondattól elhatárolódók látszólag egy táborba kerülnének a ténylegesen rasszista nézeteket valló és most Kertészre acsarkodó szélsőjobbal. Egyfajta csapdahelyzet alakul ki tehát, amely nem kínál jó megoldást.

7. Végül: kínos a helyzet azért is, mert Kertész Ákos Makrája az egyik legjobb magyar regény, és egy-két generációnak a társadalmi eszmélésében jelentős szerepet játszott – így mindazok, akik szemében ez kultikus műnek számít, most veszélyben éreznek egy féltett szimbolikus értéket. Az elhatárolódás helyett ezért talán a harag az érvényesebb: hogy jött ahhoz Kertész Ákos, hogy ilyen lehetetlen helyzetbe hozzon minket!?


Frissítés: a téma további fejleményei, illetve lezárása ezen az összefoglaló oldalon:

Kertész Ákos hétszer | Öngól a baloldalon | A magyar zsidóság egyetértése | A téma lezárása – A KERTÉSZ ÁKOS-ÜGY

(Visited 71 times, 1 visits today)
Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

14 hozzászólás a(z) Kertész Ákos hétszer bejegyzéshez

  1. Bessenyei István mondta:

    A dolog nem olyan fontos, kár túllihegni. Kit érdekel ma igazán, hogy K.A. mit ír? Ha nincs miből megélni?

  2. Lukácsi Katalin mondta:

    Tisztelt Károly!

    Örömmel és tisztelettel olvastam cikkét, látom őszinteségét és értékelem elkötelezettségét az igazság mellett.
    De ki kell mondani, érthető, hogy megvetendőnek tűnik a magyarság úgy, ha elvesszük tőle katolikusságát, ha szerethetetlennek, önmagában értéktelennek tartjuk a katolikusságot magát. Mert magyarság a katolikus szemszög nélkül nincsen. Így szükség van a katolikusok irányában empátiára, hogy szeretni, megismerni! tudjuk a magyarságot.

    Szeretettel és tisztelettel:
    Lukácsi Katalin

  3. Rapai Ágnes mondta:

    A 6. pontban leírtakkal nem értek egyet. A rasszizmust minden esetben el kell ítélni. Nem igaz, hogyha elhatárolódom Kertész Ákostól, egy táborba kerülök a szélsőjobbal. Inkább az a helyzet, hogyha nem határolódom el, akkor sodrom magam a szélsőjobb ideológiája felé, amely nem más, mint a rasszizmus.

  4. bdk mondta:

    Ágnes, jó hogy így látod és igazad is van, de úgy érzem és tapasztalom, sokan említett az ok miatt ódzkodnak a nyílt véleménynyilvánítástól, azaz nem akarnak „azokkal” együtt szólni KÁ ellen. Köszönöm kiegészítésedet.

  5. Tóth Zoltán mondta:

    Nagyon fontos bejegyzés, örülök, hogy megírta, kedves Károly. Egy ponton vitatkoznék vele, éspedig ugyanabban a pontban, mint Pápai Ágnes. Egyszerűen nem igaz, hogy „a rasszista mondattól elhatárolódók látszólag egy táborba kerülnének a ténylegesen rasszista nézeteket valló és most Kertészre acsarkodó szélsőjobbal”. Kertész Ákos levelének ama bekezdését – mert, sajnos, nem egyetlen mondatról van szó! – igenis el lehet ítélni úgy, hogy közben leszögezzük, mennyire képmutatónak tartjuk a szélsőjobb sopánkodását annak fényében, hogy önnön rasszizmusuk mennyire nem szokta őket zavarni. Nem is lett volna szabad hagyni, hogy a Jobbik reagálja le az írást először; a liberális és baloldali „véleményvezéreknek” kellett volna elsőként elhatárolódniok tőle. Ez a hajó már elment, de elhatárolódni sohasem késő. Már csak azért sem, mert máskor pont a baloldaliak és liberálisok az elsők, akik rasszizmust kiáltanak egy-egy hasonló mondat után. A hallgatás, vagy a védhetetlen mondatok védelmezése arra utal, hogy az illetők kettős mércével mérnek – ahogy Ön is foglamazott.

  6. Tóth Zoltán mondta:

    Bocsánat, Rapai Ágnes (nem tudom, miért olvastam Pápainak, elnézést kérek tőle).

  7. bdk mondta:

    Fenti jegyzetemet teljes egészében átvette a MAZSIHISZ honlapja, még ám ezzel a megjegyzéssel:

    A magyar zsidóság osztja Balla D. Károly véleményét, amelyet alábbiakban közlünk.

    Amikor pontokba szedve megfogalmaztam véleményemet, arra bizony nem gondoltam, hogy ilyen erős közösségi megerősítést kapok éppen innen, mégpedig egy zsidóságát hangsúlyozó magyar íróval szemben.

    A Mazsihisz honlapján: http://www.mazsihisz.hu/2011/09/04/kertesz-akos-hetszer-4465.html

    Egybegyűjtve: http://bdk.hhrf.org/?module=news&target=get&id=130

  8. bdk mondta:

    Széki János, paraméter: http://www.parameter.sk/rovat/paramagyar/2011/09/09/nemzeti-szellemi-nyomor

    Már vasárnap bejárta a világháló magyar liberális szegmensét Balla D. Károly, az ungvári költő és közíró blogbejegyzése, aminél pontosabbat ebben a témában nem olvastam (azért egyvalamiben pontosítanám, nem is lényegtelen dologban). Ráadásul ezt a szöveget , ha jól értelmezem, saját álláspontjaként föltette honlapjára a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is. (Fogalmam sincs BDK felmenőinek vallásáról, de az holtbiztos, hogy nem tagja semmilyen magyarországi zsidó hitközségnek. Csak egy korrekt vélemény az övé, ráadásul minden magyarországi belpolitikai érdektől mentes.) A magát konzervatívnak mondó médiában, ami árgus szemmel figyeli a baller blogbejegyzéseket, nem beszélve a Mazsihisz rezdüléseiről, ennek a közlésnek persze nyoma sincs. Zavarná a világképüket.

  9. Frederick mondta:

    Kedves Balla D. Károly!

    A Kertész Ákos rasszista megjegyzése nem meglepő jelenség Magyarországon. Csak vessen néhány pillantást a szombat.com fórumára, és fog látni szebb megjegyzéseket is. Ott szinte naponta elhangzik az, miszerint a magyarság egésze felelős a Holokausztért. S ennél vannak szebb megfogalmazások is. Rasszizmus ellen ellenrasszizmus. Az izraeli állam militarista politikája melletti álhatatos kiállásról nem is beszélve.

    Amig fennáll ez a helyzet, ne is számítson sok jóra:
    http://pashcutter.blogspot.com/2011/10/kirekeszto-antifasizmus.html

    Jó a cikk, bátor kiállás, de ne nagyon akarjon vele mutatkozni bizonyos körökben (teszem azt Galamus-csoport, Szombat-kör, Athena Intézet, bármely SZDSZ vagy MSZP szagú csoportosulás). Az, hogy a MAZSIHISZ kiállt ön mellett, úgyszintén nem tetszhet bizonyos csoportoknak (Szombat-kör), tekintve, hogy egyes zsidó civil szervezetek betámadták – mellesleg érthetően – a MAZSIHISZ-t.

    Bonyolult világ ez, sajnos!

  10. Frederick mondta:

    Mellesleg nagyon gondolkodok egy olyan nagyesszékben, ami foglalkozik a súlyos történelmi tragédiákkal. Egy esszé Trianonról és egy esszé a Holokausztról. A Szombat-kör egyes fórumkatonái szerint nekem ehhez nincs jogom, mert hülye vagyok a témához, de általában az ilyen mindenfajta érvelést nélkülöző kioktatásokat nem veszem figyelembe. Mind Trianonra, mind a Holokausztra túl sok minden ragadt az elmúlt évtízedek alatt. Jó lenne, ha valaki rendet tenne a sok értelmezés között – valószínűleg nem én leszek itt az aduász, de egy próbálkozást megér.

    Mellesleg sokan próbálnak irodalmi példákat találni Kertész Ákos cikkére. Én találtam egyet, de az nem megnyugtató: Edmund Veesenmayer (meglehetősen soviniszta) jelentése Magyarországról. Most hadd ne ídézzek belőle!

  11. Rapai Ágnes mondta:

    Kedves Károly,

    nagyon sajnálom, hogy első felindulásomban ilyen sommás ítéletet mondtam Kertész Ákosról. Azóta sok minden történt, elvették Kertész Ákos díszpolgári címét, még az is szóba került a parlamentben(!), hogy visszaveszik tőle a Kossuth-díjat „magyarellenes” írása miatt, politikai menedékjogot kért Kanadában.
    A félelem irányította a mondataimat, arra gondoltam, egy zsidó író nem fogalmazhat meg ilyen gondolatokat, neki tudnia kell, hogy írása erősíteni fogja az antiszemitizmust. Azóta rádöbbentem, hogy én voltam rasszista. Egy keresztény magyar író esetében fel se merült volna bennem, hogy efféle mondatokon felháborodjak. Utólag elnézést kérek Kertész Ákostól.

  12. Mindegy Ki Az mondta:

    Ha azt írta volna, hogy „mi, félázsiaiak”, akkor vajon hogyan reagál az istenadta Magyar Nép?
    (Ez csak amolyan költői kérdés…)

Vélemény, hozzászólás?