kult

Egmont ’56

Szerző:

Aki közelebbről ismer, jól tudhatja: hajlamos vagyok arra, hogy zsigerileg viszolyogjak minden olyasmitől, amit túl gyakran, túl erőszakosan  akarnak az orromra kötni. Egykettőre megcsömörlöm a nyakra-főre ismételt frázisoktól, sulykolt véleményektől,  tukmált nézetektől, agyonjátszott zeneszámoktól, a túlhasználatban elkopott szavaktól, a sok nézéstől elhasználódott arcoktól, képektől. Rám ellenkezőleg hatnak az üptre sugárzott reklámok és olykor még az eredeti műtől is eltaszítanak a sorozatgyártott reprodukciók.

Épp ezért ódzkodom mindenfajta ünneptől is: mindig ugyanazok a közhelyek és külsőségek, azonos rugóra járó rítusok, tartalmatlanná vált megszokások, hagyományok, amelyek gyakorlását mások várnak el tőlünk.

Amikor december elején felhangzik a rádióban az első Jingle Bell, tudom, jobb, ha Vízkeresztig be sem kapcsolom a készüléket. Ugyanígy semmi gusztusom minden augusztus 20-án újra és újra az István a királyt nézni és hallgatni. Ahogy teltek az évek, egyre korábban kapcsoltam máshová, mígnem most már a főcímnél kattintok. (Na jó, ez legelső alkalommal sem lopta magát szívem csücskébe.)

Olvass tovább

Teodóra leleplezése

Szerző:

Szántó Domingo: Teodóra leleplezése – egy önhackről

Balla D. Károly a márciusi Mozgó Világban „Alla leleplezése” címmel írta meg, hogy ki is Alla Bilo-Rak, „a kevéssé ismert rétoruszin költőnő”. Tegnap pedig erről számolt be blogján: „A pozitív vélekedések után napvilágot látott az első negatív kritika regényemről [»Tejmozi« – Sz.D.]. Szerzője Markovits Teodóra, aki előző regényemet is leszúrta a Kortársban.” Sőt, tegyük hozzá, a Kortársban megjelent kritika után Markovits Teodóra a Szépirodalmi Figyelőben is fanyalgott egy sort, pl. ilyen kétfenekű mondatokban: „Mondhatnók: önmagán hajtott végre filológiai élveboncolást [mármint Balla D. a „Szembesülés”-ben], ami, valljuk be, a kétes eredménytől függetlenül is figyelemre méltó produkció.”

Olvass tovább

Filmszakadás mint posztmodern dekonstrukció

Szerző:

Mi a posztmodern irodalom? A fogalom a modernség utáni állapotra utal. Jellegzetes megnyilvánulása az intertextualitás, vagyis a már létező történetek, szimbólumok és képek újrarendezése. A posztmodern nem csupán teremtés, hanem a szövegek végtelen hálózatát hozza létre, ahol az irodalmi hagyomány elemei egymással kapcsolatot létesítenek. Az irodalomban a posztmodern alkotások gyakran játékosak, többértelműek, és a történetek … Olvass tovább

Könyvemről beszélnek

Szerző:

Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos és Závada Pál beszél a Tejmoziról az alábbi videóüzenetekben. Ezúton köszönöm szavaikat. A felvételek annak a sikeres online könyvbemutatónak az alkalmából készültek, amelyet október 12-én a Magvető Kiadó rendezett a Facebookon (mivel a videókra mutató linkek ott már igen alulra keveredtek, itt teszem a videókat könnyebben elérhetővé):

Olvass tovább

Retusált archívum

Szerző:

Balla D. Károly: Tejmozi / LÉNÁRT ÁDÁM ÍRÁSA

Balla D. Károly legújabb regényének október 12-i könyvbemutatójára a Magvető Kiadó Facebook-oldalán került sor. A technikai fejlődéssel lépést tartani igyekvő gesztus tulajdonképpen digitális főhajtás nemcsak a Tejmozi, de a mindenkori papíralapú kiadások előtt is.

A Magvető választása nem véletlen (a FB könyvbemutató részleteit l. itt – a szerk.), hiszen a világhálót szövögető író alkatához és a szöveg karakteréhez is kifejezetten illik az online debütálás, Balla D. Károly ugyanis blogbejegyzéseiben számolt be munkamódszeréről, melynek során a regény megírt részei feldarabolva, az üres regénytérben szétszórva, cserélgetve, újrarendezve, de hipertextuális jellegüket megőrizve nyerték el végső pozíciójukat. (A regény blogoldala itt érhető el – a szerk.) Térben és időben csapongó, rapszodikus szerkezet jön így létre, ismétlődő, egymásra utaló történetfoszlányokkal, amit a regény helyenként csak sejtet, máskor viszont érzékletesen illusztrál: „Nem tudom, mikor és hol keletkezett az élet, de bizonyos, hogy akkor és ott született a halál is, kezdi majd monológját hősöm apja a regényem túlfelén” (7.o.), illetve „Nem tudom, mikor és hol keletkezett az élet, de bizonyos, hogy akkor és ott született a halál is, kezdi monológját hősöm apja utolsó közös reggelijük után.” (146-147.o.) Jóllehet, a választott módszer az írást és az olvasást egyaránt megnehezíti, ugyanakkor hitelt érdemlően modellezi az emlékezés logikáját.

Olvass tovább

További Tejmozi-kérdések

Szerző:

Sikeresen lezajlott az online könyvbemutató – köszönet a Kiadónak és minden résztvevőnek. Ha valakinek még észrevétele, hozzászólása, kérdése lenne – túl az online állapot azonnaliságán – ezt a felületet örömmel bocsátom rendelkezésre. (Hozzászólás alább írható, regisztráció nem szükséges, a megadott e-mail címet csak én látom.) A Tejmoziról: kritika, ismertetés • részletek • előtörténet • interjú 

Gyertek a Tejmoziba!

Szerző:

Elkezdődött a vetítés a Tejmoziban! Jeles írók, kedves kollégák – Csobánka Zsuzsa, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre,  Parti Nagy Lajos, Závada Pál – beszélnek videóüzenetükben könyvemről a délutáni online könyvbemutató helyszínén, ahová ezúttal is barátsággal invitálok mindenkit: Rendhagyó könyvbemutató – Balla D. Károly: Tejmozi További információk itt. A könyvről: Kritika, tartalmi ismertetések