A Kerényi-galéria

A Figyelőnet közzétette a Kerényi Imre által rendelt 15 festmény fotóját (külön cikk látogatásukról). Alaposan végignéztem én is valamennyit. Szó se róla, van közte 2-3 színvonalasnak látszó, komoly munka (nekem Szentgyörgyi József Vörös iszapja tetszett a leginkább; más kérdés, hogy az ábrázolt esemény valóban az elmúlt 150 esztendő megörökítésre legérdemesebb momentumai közé tartozik-e), van továbbá néhány „semmilyen”, illetve kicsit giccsbe hajló,  a művek fele azonban szerény véleményem szerint borzalmas. Vagy inkább… kacagtató… Vagy… Minél tovább néztem egyiket-másikat, egyre inkább az lett a véleményem, hogy néhány tisztelt művész alaposan átverte a megrendelőt és nem történelmi festményt, hanem paródiát, gúnyképet, ironikus plakátot készített az oly magasztos történelmi eseményekről. Vajon komolyan lehet-e venni az első világháború rajzfilmszerű, mulatságos ábrázolását vagy a Nagy Imre-temetés karikatúra-plakátját: mi ez, ha nem gúnykacaj Orbán Viktor politikai debütálásának eseménye felett? Vagy a trianoni döntés helyszínére kézigránáttal belépő Kun Béla és a felfeslett glóbuszt körülálló karikatúra-szereplők képe értelmezhető-e másként, mint a hamis történelmi köztudat nevetségessé tétele? Na és ez a falvédő? Nem annak az ájtatoskodó szemléletnek a gyilkos paródiája-e, amely az intézkedő rendőröket leples gonosznak, a randalírozó-gyújtogató-kődobáló-tankindító tüntetőket pedig angyaloknak próbálja beállítani? a cikk folytatódik >>

Újra felépített Tejmozi

Balla D. Károly ungvári költő, író „igen tág dimenziókat nyitó” irodalmi kalandjáról mesél

Beszélgetőtársunk 2003-ban szokatlan irodalmi projektbe fogott: íróbarátai által szállított vendégszövegekből kiindulva, azok felhasználásával önálló elbeszélést írt Tejmozi címmel. Ennek egyik változatát lapelődünk, a Romániai Magyar Szó Színkép melléklete 2005 februárjától kezdve öt héten át folytatásokban közölte. Nemrég vehettük hírét, hogy a Magvetőnél megjelent Balla D. Károly Tejmozi című regénye. a cikk folytatódik >>

Lambéria, manzárd

lambéria - télikert hőszigeteléseTegnap a Google blogszolgáltatója által kínált háttérképek között váratlanul megtaláltam manzárdunk lambériáját. Esküszöm, a mienk is pontosan így néz ki, épp így repedezettek a pont ilyen méretű görcsös fenyődeszkák, ugyanilyen egyenetlen a pácolás, a sok beázástól épp ilyenek az elszíneződések, redvesedések, ugyanígy látszik a lecsorgó víz nyoma, az elégtelen előzetes szárítás miatt épp ekkorára nyíltak a hézagok, a szélek is pont így szálkásodnak és ugyanennyire látszanak a durva gyalulás keresztcsíkjai. Alig is bírom elhinni, hogy a Google nem minálunk készítette a téli hőszigetelés mintaképéről ezt a fotót. a cikk folytatódik >>

Egzisztencialista regény

Horváth László Imre:
Egzisztencialista regény tejmozival

Valahol az irracionális bűntudat és a kényszerítő szabadságvágy között kóvályog a főszereplő férfi a regény tereiben, hol mint eltévedt gyerek, hol mint anyja mellett virrasztó mártír vagy apja után kullogó tanú, hogy végül összegzésül az emlékeiben bolyongjon, megírva valahol az Északi-tenger mellett a regényt – amit mi olvasunk. a cikk folytatódik >>

Hogy jön ide a Google?

Levélváltás értetlenkedő barátommal (előzmény):

Továbbra sem értem, mi ennek a felhajtásnak a lényege, hogy lehet virtuális élőlánccal tiltakozni József Attila szobrának eltávolítása ellen.  Ódáig rendbe van, hogy az összes szájtodra kiteszed  a tiltakozás szövegét, aki olvassa, érti hogy mi ellen lépsz  – de miért kevered ebbe bele a Google-listákat, hogy jön ez ide?

Igyekeztem megmagyarázni: a cikk folytatódik >>

A blogfő

FONTOS KÖZÉRDEKŰ HIVATALOS KÖZLEMÉNY

Nagyfokú elhivatottságról és páratlan hozzáértésről tanúskodó tízesztendős blogírói munkássága elismeréseként, valamint

25. aktív blogjának megalapítása

alkalmából az el- és közismert Egyek csoport a maga széleskörű társadalmi felhatalmazása és megkérdőjelezhetetlen szakmai kompetenciája alapján egyhangú elnökségi döntéssel ezennel ünnepélyesen

a BLOGFŐ rangot adományozza
Balla D. Károlynak
.

A blogfővé avatásra zárt körű családias esemény keretében kerül sor a nyilvánosság teljes kizárásával. (Gratulálók kíméljenek!)

Archiválok

Az UngParty 2000 és 2004 között, több alegységből álló virtuálévá fejlődve, közel száz szerző cirka ezer művét közölte. Az akkori  rendszert 2005-ben lezártam, archívumát igyekeztem áttekinthetővé tenni. Ez részben sikerült, de sajnos a nehézkes struktúra persze megmaradt. Most legalább a legfontosabb beléptető oldalakat igyekeztem alkalmasabbá és tetszetősebbé tenni, talán az alrendszerek is átláthatóbbá váltak, így például a Pánsíp archívuma. A célszerű böngészés indítását ezekről az oldalakról javaslom: UngParty Archívum (új), Ungparty Archívum (korábbi), UngParty (2001-es állapot). Jól eligazít továbbá a szerzőket ábécé-sorrendben tartalmazó oldal: az UngParty szerzői. a cikk folytatódik >>