Kicsoda Alberd Yollaka?

A Forrás ehavi számában megjelent három versfordításomat ezzel a jegyzettel láttam el:

Alberd Yollaka lív származású finn költő és nyelvész, egyike azon fiatal finnországi értelmiségieknek, akik mozgalmat indítottak a kihalt lív nyelv életre keltéséért. Írott dokumentumokra, a múlt században felgyűjtött hanganyagra, de leginkább saját kreatív hozzáállásukra támaszkodva szinte újrateremtik a kihalt-beolvadt finnugor nép amúgy feledésre ítélt nyelvét. a cikk folytatódik >>

Késő Bánat

Alberd Yollaka

A MENTSÉG

nem érdekli, ha félvállról veszed
és némán tűri el a hazugságot
eltitkolja, hogy régen másra vágyott
és elrejti a felkapart sebet

és mintha minden rendben volna – mered
a felmutatott ékre. sosem lázad
és szinte kéri azt, hogy megalázzad
ha ezzel bármi jót tehet neked

de tudd meg, egyszer mégis megelégli
hogy folyton folyvást rá hivatkozol:
hja, én sem vagyok már a kedves régi

– ezt mondja majd és hátadon dobol
és torkodra feszíti jól a sálat
nevét hogy mondd ki végre: Késő Bánat.

Balla D. Károly fordítása


Megjelent: Forrás, 2011/9.

A közlemény másik két verse:  A maradó | Félig fényből félig félhomályba

Tejmozi: részlet, borító

A Magvető Kiadó honlapjának kötetemet bemutató oldaláról már regényem egy szövegrészlete is elérhető .pdf formátumban, olvasóimnak kedveskedve itt alább is közreadom – néhány mondattal megtoldva. Másik érdekesség, hogy a Magvető Facebook-oldalán a kiadó megosztotta a BDK Onlinra feltett posztomat, amelyben azon tűnődöm, hogy mi legyen a könyv fülszövege, s a szerkesztői javaslatok mellett néhány saját ötletemet is bemutatom: Mi legyen a Tejmozi fülén? A kérdésre a kiterített borító ad választ. a cikk folytatódik >>

A fal tövében

Alberd Yollaka

FÉLIG FÉNYBŐL FÉLHOMÁLYBA

homályban élni lenne jó sorod
s ha rosszat lépsz, azt mondanád, hogy végzet
tán az isten is mohón szeretne téged
amért a sors csak ellened forog

homályban élni mégsem vagy merész
mert kívül mégis sokkal jobb a konyha
és nincs fölötted úr, hogy egyre mondja
majd túlnan lesz a fényesség egész

de itt is melléfogsz, ha elkapod
a napsütést a körbejáró gangon
hiába kéred, hogy veled maradjon
egy röpke perc és már tovább forog

    a félig fényből így jutsz félhomályba
    s a fal tövében szörnyethal egy mályva

Balla D. Károly fordítása


Megjelent: Forrás, 2011/szeptember. / Másik fordításom: Még kicsit szorong

Még kicsit szorong

Alberd Yollaka

A MARADÓ

elmenne már, de még kicsit szorong
kezét felejti érdes támlafán
amíg marad, megilleti a jog
hát jobb lesz várni egy kicsit talán

maradna még, de kedve nem a régi
hiába fordul, helyet nem talál
talán ott jobb lesz, titkon azt reméli,
majd ott, ahol a villamos megáll

nem érti, mért is vágyik villamosra
eléldegélhet vígan itt gyalog
és várja csak, a postás pénzét hozza
amíg majd érte jönnek angyalok

marad ma még, de menni kell már holnap
a dombon túlról pernyét hord a szél
a téren mindenfélék szónokolnak
s az ő zsebében nincsen menlevél

kezét teszi az érdes támlafára
elmenne már, de tartja még a jog
meglebben kint a nyárfa könnyű ága
lábánál benn egy vénhedt eb morog

 

Balla D. Károly fordítása


Megjelent: Forrás, 2011/szeptember

Kertész Ákos hétszer

A Kertész Ákos-ügy

Miért kínos a Kertész Ákos ügy?

1. Elsősorban persze azért kínos az ügy, mert a jelentős magyar író olyan megfogalmazásra ragadtatta magát, amelyet nem lehet mentegetni. Erre a mondatra:

A magyar genetikusan alattvaló

– nincs mentség, bárhogy is csűrjük vagy csavarjuk, hiába szépítjük a helyzetet a kontextusra való hivatkozással, az írói munkásságba helyezéssel, szólásszabadsággal, történelmi tapasztalattal és személyes keserűséggel,  értelmezési kísérletekkel. Elvi szempontból a Kertészé bizony nem különbözik  A cigányok genetikusan tolvajok, A zsidók genetikusan büdösek típusú mondatoktól. Ezek rasszista kijelentések. Aki mást mond, mellébeszél. a cikk folytatódik >>

Autokoncert – Vidovszky László

Legkorábbi kortárs zenei élményem 15 éves koromban ért Budapesten, a Zeneakadémián. Vidovszky Lászlónak az Új Zenei Stúdió produkciójában sorra került Autokoncertjét 40 év távlatából is elég jól fel tudtam idézni. Alábbi kis naplójegyzetem apróbb igazításokkal később a litera.hu honlapján is megjelent a portál által indított Kis nyári zene sorozatban.

Pár hete kibővített családi körben beszéltem lelkesen egyik korai kortárs zenei élményemről. Úgy került szóba, hogy a tanulmányait Harkovban végző Tamás kis-kisöcsém (bátyám unokája) szóba hozott pár avantgárd ízű zenei akciót, performanszt, amelyekben maga is részt vett (ide utóbb betűztem: mint extrém dolgok iránt fogékony leendő híres dzsessz-muzsikus), nekem is fel kellett hát idéznem, hogy valamikor a hetvenes években a budapesti Zeneakadémián láthattam az Új Zenei Stúdió néhány produkcióját. A legemlékezetesebbet igyekeztem is szemléletesen elmesélni (Tamásnak nagyon tetszett). De hát zenét elmondani, ugyebár… a cikk folytatódik >>

A kis számok törvénye

Tíz éve… »…a Kárpátalján készülő magyar honlapok összességüket tekintve jóval „kulturáltabbak” a nagy magyar átlagnál. A kijelentés talán meglepő, és mielőtt sietve tényekkel próbálom igazolni, már most jelzem, hogy, furcsa ellentmondásként, ennek a viszonylagos kulturáltságnak a fő oka éppen a kezdetlegesség, vagyis az, hogy egyelőre igen kevesek jutottak arra az elhatározásra, hogy honlapot készítsenek, és ezen kevesek történetesen nagyrészt éppen a kultúra környékén működnek. Így aztán a „kis számok törvénye” érvényesül a nagy számokéval szemben.« – éppen 10 évvel ezelőtt tartottam prezentációval és online bemutatóval egybekötött előadást a kárpátaljai magyar honlapokról. Nem tanulság nélkül való az akkori állításaim ütköztetése a mai helyzettel – akkor mindössze néhány weblap működött helyi illetőséggel, és ezek mögött nagyrészt szerkesztőségi-intézményi háttér állt, amelyek például betartották mind az udvariassági formákat (nem tegezték az olvasót), mind a hivatalos megszólalásokkal szembeni nyelvi konvenciókat (durva kifejezések kerülése), sőt, akkor még a hírportálok (amelyek mögött nyomtatott orgánum állt) a bulvár műfajoknak se nagyon engedtek teret.

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe előadásom szövegét, amelyet most publikálok először: Internetes kultúra kárpátalján


Kult: Kárpátalja, internet, web. Honlap optimalizálás. A kárpátaljai magyar weblapok tartalmilag kulturáltabbak a magyar átlagnál. Egy író szemével: Internetes kultúra Kárpátalján 2001-ben. A kis számok törvénye. Web: irodalom és internet. Szerviz: laptop billentyűzet

Más: Irodalom és internet – honlapok | Ajánló: Magyar notebook billentyűzet < laptopszerviz