A világháló térhódításának még csak a legelején járunk, abban az átmeneti időszakban élünk, amikor még egymás mellett léteznek és működnek az internet előtti és utáni világ eszközei, médiumai. Még vannak nyomtatott újságok – de egyre többen már az internetről olvassák a friss híreket. Még könyvet veszünk és sokan áradoznak a papír tapintásáról és a nyomdafesték szagáról, de egészen bizonyos, hogy rövidesen teljesen áttérünk az egyre kényelmesebb és alkalmasabb digitális eszközökre: az e-könyvek és az e-book-olvasók robbanásszerű elterjedésével olvasási szokásaink is megváltoznak.
Balládium-szavazás
Figyelem! INDUL A SZAVAZÁS – Lezárult virtuális felolvasóhelyem 2012-es könyvheti projektuma, amelynek keretében az általam felkért cirka félszáz írótárs közül kilencen éltek a lehetőséggel és küldtek be megfelelő anyagot. A felhívás elsősorban saját idei könyv bemutatására szólt, de módot adtam arra is, hogy más szerző friss művét ajánlják a felkértek, netán a szöveg >> megjelenés >> … Olvass tovább
Régóta tudom, a kedvezőtlen induló helyzet és a siker elérését akadályozó úgynevezett objektív és szubjektív korlátok nem feltétlenül kárhoztatják sikertelenségre az embert, mert másutt, másban akár sokszorosan is visszakaphatja – talán inkább: visszaszerezheti – azt, ami veszni látszott. A teljesség felé több út vezet, és könnyen előfordulhat, hogy a nehezen járható tövises ösvényen mezítláb haladva többet profitálunk a saját gyötrelmeinkből, mint a kövezett úton könnyen sikló jármű vezetője a maga úti élményéből.
Dsida Jenő születésének 105. évfordulója alkalmából a roppant megtisztelő „egy blogger” néven bekerültem a Magyar Nemzeti Digitális Adattárba… illetve persze csak a portálon közölt „
Egyszer erre is rá kellett szánnom magam… A kronológiával majd’ egy hétig dolgoztam, pedig találtam használható összefoglalókat, de hiányosnak éreztem őket. A tényanyag persze így sem teljes, de azért talán eléggé átfogó képet ad az összeállítás nemcsak arról, mi és hogyan alakult ebben a nem mindennapi történetben, hanem arról is, hogy néhány dologról én mit gondolok. Hát… Vizitáljátok meg a honlapot – 
Az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégiuma nemrégiben felvette Angelusz Róbert nevét. Az egyetem 2010-ben elhunyt szociológia-professzora kutatásai során kiemelten foglalkozott a társadalmi hálózatokkal és a társadalmi látásviszonyokkal, vagyis azzal, hogy a különböző közösségek hogyan látják egymást és miként láttatják önmagukat. – A szakmai műhely grafikai arculatát Csönge dolgozta ki, az ARTSZ arca ez lett:
Úgy adódott, hogy Miloš Forman mesterművét (Ragtime, 1981) hosszú-hosszú szünet után most ritka társaságban láttam újra. Akivel a két és fél órás filmet a visszajátszások és vitaszünetek miatt több mint 3 órán át néztem, érzelmileg hozzám nagyon-nagyon közel áll, de gondolkodásának, szemléletének egyes aspektusai egy ideje eléggé elfogadhatatlanok számomra. Éppen ezért az utóbbi időben kínosan kerüljük a (főleg a nagypolitikát és a kisebbségi kérdéseket érintő) vitákat. Ez az én döntésem, így igyekszem elkerülni, hogy nem túl sűrű találkozásaink óráit egyfelől terméketlen és óhatatlanul elmérgesedő szóváltásokra pazaroljuk, másfelől ezek miatt kapcsolatunkban feszültség keletkezzen. El is vagyunk remekül az élet egyéb témáival. Most azonban a film mégis kihozta belőlünk a két elszánt debattőrt.
